Kezdetek. Tamás 1969-ben adjunktus volt a Műegyetem egyik tanszékén. Másodéves hallgatóknak tartott számítási gyakorlatokat és az egyik óraközi szünetben beszélgetve megtudta, hogy az évfolyamban néhányan szeretnek tarokkozni. Ő is szeretett. Egyszer-kétszer összejöttek a kollégiumban, s a kapcsolatok erősítése jegyében meghívta Billt a tanszékre ideiglenes kutatási segéderőnek. Billnek ez akkoriban kapóra jött, mert éppen évkihagyásos volt, amire a fizikából vizsgáztató tanár értetlensége kényszerítette. Egy időre Laci is beállt dolgozni, majd megérkezett Gábor szigorú atyai kísérettel. Gábor valami szívbéli okból hanyagolta a tanulást Veszprémben és apja unszolására vállalt technikusi teendőket a tanszéken. Szerencsére ő is tudott tarokkozni, bár nem túlságosan.
Tavasz vége táján, ez már 1970-ben történt, úgy gondolták hogy kirándulhatnának a hegyekbe egy hétvégén. A cél a Börzsöny, útvonal: királyréti kisvasút - Nagyhideghegy - Csóványos - királyházi túristaház. Persze néhány tarokkpartit is beterveztek, ha már egyszer négyen vannak. Az indulás előtti napon azonban baj történt: Gábor csúnyán megrándította a bokáját. A szállást már lefoglalták Királyházán, lemondani túl késő lett volna, ezért a negyedik helyre (és nem utolsósorban a tarokkparti érdekében) valakire sürgősen szükségük lett. Laci - a nála már akkor megszokott hanyag eleganciával - megnyugtatta a másik kettőt, hogy hoz valakit negyediknek. Mint kiderült, a pótember Laci öccse, Paja lett, aki ugyan nyárra leszerződött a Palatinus strandra pincérnek, de éppen összezördült a céggel és otthagyta őket.
A név. Nos, így indult. A jól sikerült kirándulás végén eltervezték, hogy máskor is túráznak, mégpedig évszakonként egyszer, természetesen Gáborra is számítva (a tarokkhoz sem árt az ötödik). Tamás akkoriban azt gondolta, már az is eredmény, ha addig marad együtt a társaság, míg hallgatói a tanulmányaikat befejezik. Királyházáról hazafelé  jutott eszükbe az is, hogy kis társaságuknak nevet adjanak. A választott név: "Börzsönyi és Egyéb Leendő Kirándulások" lett, amit nagyon szellemesnek tartottak már csak azért is, mert a folytatás rügyező reményét is kifejezte. Érezték azonban, hogy kissé hosszúra sikerült, ezért a rövidített formáját fogadták el. BELK a nevük ma is.
Túrák. 1970 óta sok minden történt. Fokozatosan kialakult a kirándulások rendje: januárban, májusban és októberben, tehát évente háromszor tartanak "hivatalos", vagyis sorszámozottan számon tartott túrát. Tartamuk két, három vagy négy nap. Van egy rövid, egy-két napos nyári túra is júliusban, hogy a negyedik évszak se maradjon ki, ez azonban számozatlan. A megkülönböztetés magyarázata az, hogy a túrákon való részvételek száma bizonyos - ki nem mondott -  rangot jelent, a nyári túrákra viszont a családi programok miatt többen nem tudnak eljönni. Így ők sincsenek hátrányban.
A kirándulások műsorán mindig szerepel kisebb-nagyobb gyaloglás és tarokk; ezen kívül előfordulhat sok minden: találós kérdések, nóta, móka.
A 2000 januárjáig sorra került 90 számozott túra során eljutottak az ország szinte minden tájára, de jártak a Felvidéken és Erdélyben is. A Börzsöny a kezdetek óta kedvelt hegységük, itt 15-ször fordultak meg. A királyházi első túra útvonalát követte a huszonötödik és az ötvenedik is. A királyházi turistaház megszűnése miatt a hetvenötödik túra célpontja Nagyírtáspuszta lett és előre nem látható eseményeket is hozott, de ez már külön történet, hosszú lenne elmesélni. A 100. Túrát várhatóan 2003-ban nagyon ünnepélyesnek képzelik el, célpontja azonban még nem tisztázott.
Résztvevők. Számuk alkalmanként 12 és 40 között mozog. Vannak hűségesek és ritkábban járók. A társasághoz tartozók kora és foglalkozása meglehetősen különböző. Ami a kort illeti, az elnök túl van a hetvenen, a többi alapító 50 körüli, de mindig jönnek fiatalok és kicsinyek is. A foglalkozások listájából néhány: mérnök, orvos, háztartásbeli, menedzser, technikus, közgazdász, jogász, tanuló, nyugdíjas és életművész. Lakhelyek: Budapest, Székesfehérvár, Szolnok, Torbágy, Vác, Kazincbarcika, Nagyigmánd. A túrákon 2000-ig összesen több, mint százhúszan fordultak meg.
Egyéb. A rendezvények közé tartozik az évente megrendezett baráti találkozó, amelyet a hagyományos dianézésre való tekintettel Vetítésnek hívnak. Ilyenkor jelenik meg házi újságuk is, a Lelkes Belkes, benne emlékeztető képekkel, történetekkel, rejtvényekkel, valamint poétáik legfrissebb zsengéivel.